Szemtől szemben a depresszióval

(részlet)

Írta: Dr. Juan Antonio Vallejo-Nágera

 

 Mánia és bipoláris zavar

A ma leginkább elterjedt pszichiátriai nómenklatúrában (DSM-IV) nem használatos sem a „mániás zavar”, sem a „mániás-depressziós pszichózis”, mint diagnosztikai kategória, ám a gyakorlatban továbbra is találkozunk ezekkel az elnevezésekkel a korábban készült diagnózisokban, és sok orvos továbbra is használni fogja őket, ezért nem árt tudni, mit jelentenek. A tünetek klasszikus leírása felvilágosíthatja az olvasót.

Mánia (általános jellemzők) 

A mániás tünetcsoport avagy mánia a depresszió kórképének fordítottja. Beszélünk mániás fázisokról vagy mániás epizódokról. A mániában ugyanazok a tünetek jelentkeznek, mint a depresszióban, ám ellenkező előjellel: rosszkedv helyett jókedv, apátia helyett fokozott aktivitás, stb. de a mániás állapotnak vannak közös vonásai is a depresszióssal. Vegyük sorra az ellenkező előjelű vonásokat és a közöseket.

A depresszióval ellentétes előjelű alapvető jellegzetességek:

a) indokolatlan jókedv, vitalitás, lelkesültség, fékezhetetlen optimizmus; b) a pszichomotoricitás, az aktivitás, a kezdeményezőkészség felfokozódása, a gondolkodás felgyorsulása. Ha előfordulnak tévképzetek, azok is ellenkező előjelűek, mint a depressziónál: nagyzási, hatalmi hóbort, az én túlértékelése. Kellemes közérzet.

 

A mániás nem tartja magát betegnek

Valójában jobban érzi magát, mint életében valaha, nem kíván változtatni az állapotán. Eszébe sem jut, hogy orvoshoz kellene mennie, kezeltetni magát; valami ürügyet kell kitalálni, hogy menjen el a rendelésre, például, hogy kísérjen el valakit, vagy „hogy megvizsgálják a bámulatos emlékező-tehetségét, a gondolkozása gyorsaságát”, stb. Egyes esetekben feltétlenül szükség van rövid kórházi kezelésre, még a páciens akarata ellenére is. A „kényszerkezelés” indoka a mániás veszélyessége, elsősorban önmagára nézve, mivel a mániás tünetek presztízsvesztéshez és tönkremenéshez vezethetnek.

A mánia és a depresszió közös jellemzői

Az „egyazon betegség két arcának” vannak bizonyos közös vonásai: 1. Érzelmi labilitás. Mind a mánia, mind a depresszió esetében megfigyelhetők a lelkiállapot rövid ideig tartó ingadozásai, melyek után gyorsan visszatér az alap-lelkiállapot, vagyis a mániánál az eufóriás jókedv. 2. Szintúgy közös a betegség lefolyása, a fázisos jelleg, vagyis a betegség epizódjai váltakoznak olyan időszakokkal, amelyekben az illető visszanyeri normális gondolkodását, teljesen tünetmentessé válik. 3. Mindkettőben megmaradnak az értelmi képességek, amelyek a fázisok ismétlődése ellenére sem romlanak.

A mánia kórképe

Kezdet

Ellentétben a depresszióval, rendszerint hirtelen következik be; a tünetek teljes intenzitással jelentkeznek reggel, ébredéskor vagy néhány óra, néhány nap leforgása alatt. Egyes betegeknél minden mániás fázis kezdetekor ugyanaz a tünet mutatkozik, szinte fényképszerűen ismétlődik. A mániának ezt a kezdeti tünetét „jelzőtünet”-nek hívják, amely azonban minden betegnél más és más. A családtagok, ha érzékelik a „jelzőtünetet”, tudják, hogy mániás fázis kezdődik, ehhez kell tartaniuk magukat. Vannak esetek, amelyekben a mániás fázist néhány napig depressziós tünetek előzik meg.

Általános külső jellegzetességek

A beteg majd kicsattan, tele van elevenséggel, erővel, arcán túláradó jókedv tükröződik, tartása, mozgása önmagával való elégedettségről tanúskodik. Ruhái összhangban vannak lelkiállapotával: fiatalosak, rikítóak, feltűnő mintájúak. Ha a mánia intenzív, a páciens akár nyilvánosan meztelenre vetkőzik, stb.

Aktivitás

Ez uralja a kórképet. A beteg fáradhatatlanul mozog. Amint kora reggel felébred, szükségét érzi, hogy sok mindenbe fogjon bele, és neki is kezd valaminek nagy igyekezettel, hogy aztán félbehagyja és másba kapjon bele. Például kedve támad átrendezni az egész lakást, „hogy praktikusabb legyen”; aztán, amikor az egész hálószobabútort felhalmozta az elő-szobában, megfeledkezik az átrendezésről, fogja a telefont, lebonyolít különféle interurbán és nemzetközi hívásokat, alig ismert embereknek tesz üzleti ajánlatokat. Az ügyeit intézi, előveszi a lerakott iratait, hogy azok közt is „rendet tegyen”, és amikor teleszórja velük a szőnyeget, elmegy vásárolni, visszajön harminc CD-vel, három seprűvel meg egy olasz fagylaltgéppel, nyomában a taxisofőrrel, akit meghívott magához ebédre, stb. szüntelenül másba fog bele, bármilyen belső stimulus elvonja a munkájától. Fáradtságnak nem mutatja jelét, de képtelen huzamosabb ideig ugyanazzal foglalkozni. Megállás nélkül beszél, hadar, nevet, a nevetése ragályos (csak azokra nem ragad át, akik szeretik őt: ők meg vannak riadva). Az órákon át tartó szüntelen beszédtől elmegy a hangja.

Beszéd és gondolatmenet

Cselekvéseinek szédítő gyorsaságáról leginkább gondolkodása árulkodik. Fejéből szélsebesen pattannak ki a gondolatok, minden stimulus a képzet-társítások tömegét hívja elő, így bármilyen gyorsan és megállás nélkül beszél, nincs ideje összefűzni a gondolatait, egyikről a másikra ugrik, ettől pedig a szóáradata összefüggéstelennek hat. Ezt a jelenséget gondolat-ömlésnek nevezzük, és jellemzője a mániának.

Lelkiállapot

Nem úgy, mint a depressziónál, itt a túláradó jókedv a jellemző. A beteg spontán módon nevet, jókedve csak fokozódik, ha másokkal beszél, feltéve, hogy azok nem ellenkeznek vele. Optimista, mindent rózsaszínben lát, minden könnyűnek, elérhetőnek tűnik számára. Rendelkezik – akárcsak a depressziós – az érzelmi ráhangolódás és kisugárzás képességével, jókedve átragad a többiekre (ahogyan a depressziós el-kedvetleníti a környezetét). Viccei szellemesek, és rá is hatással van – ha csak pillanatokra is – beszélgetőtársainak a lelkiállapota. A jókedv mellett megfigyelhető nála – látszólag össze nem illően – a feltűnő ingerlékeny-ség. Ha a hozzátartozói megpróbálnak szembeszegülni a kívánságaival (a bútorok átrendezése, stb.), feldühödik, és könnyen agresszívvá válik. Ha a környezet makacsul ellenáll, kitör rajta a félelmetes „mániás düh”, annak minden veszélyével

A mániás veszélyessége

Alapja az ingerlékenység, melynek hatására a beteg agresszív cselekedeteket követ le. Másrészt a téveszméiből következik: például leugrik egy toronyból nyitott esernyővel: „saját találmányú ejtőernyő”. Társadalmi és anyagi veszélyekkel jár képességeinek túlértékelése, például egymaga szembeszáll egy szélsőséges tüntető menettel. A legnagyobb kockázatok anyagi és munkahelyi jellegűek: például biankó csekkeket ír alá, minden vagyonát egy jótékonysági alapítványnak adományozza, stb., ami tönkremenéshez vezethet, presztízsvesztéshez a munkahelyén, mivel a cégnél nehéz elfogadtatni, hogy az az ember, aki irracionálisan, a cég érdekeire nézve ártalmasan viselkedik, hasznos munkatárs lesz, ha meggyógyul; fennáll a kockázat, hogy a munkahelyén nem nyeri vissza a bizalmat.

Téveszmék

A leggyakoribb a nagyzási hóbort. Azt állítja, nagy vagyona van, bizalmasan ismer államfőket, akiknek ír, telefonál, találkozni próbál velük. Ugyanaz az ötlet nem köti le sokáig a figyelmét, egyikről áttér a másikra, nem törődik az előzőekkel, míg vissza nem tér rájuk. A páciens viselkedése a téveszméihez igazodik (parancsoló hang, „Don Juan-i” pillantások, stb.), ezért azt mondják, „szerepet játszik”.

Megőrzött pszichikai funkciók

Megőrzi az érzékelés és a felismerés képességét, tudata, tájékozódása, emlékezete tiszta. Néha még éles is, kifinomult: érzékeli a legapróbb stimulusokat, meglepő módon emlékszik olyasmikre, amiket normális állapotban elfelejt (gyerekkorában tanult versekre, az összes katona-társának nevére, stb.), ezért beszélünk „mániás hiper-amnéziáról”. Képes irányítani a figyelmét, de fenntartani nem, minden új stimulus eltéríti.

Szomatikus tünetek

Feltűnő álmatlanság, melynek jellegzetessége, hogy néhány óra alvás után pihenten ébred, üdén, mintha alig volna szüksége alvásra. Nehéz megállapítani, hogy anorexia fennáll-e, ugyanis sok és változatos táplálékot igényel, de alig hogy elkezd enni, abbahagyja, és valami más tevékenységbe fog bele. Általában növekszik a biotónus, felgyorsulnak az életfolyamatok (élénkül az anyagcsere, szaporább a pulzus, emelkedik a vérnyomás, stb.). A nőknél szinte minden mániás fázisban elmarad a menstruáció. Jelentős és feltűnő a fokozott verejtékezés.

A tünetek jelentkezésének ritmusa

Mint a depressziónál, itt is állandó intenzitású ingadozás figyelhető meg, akár két egymást követő napon, akár ugyanazon a napon belül, de a mániában nincsen olyan állandó ritmus (reggeli felerősödés – esti enyhülés), amilyet a depresszióban megfigyelhetünk. A mániás tünetek intenzitását egyértelműen befolyásolják a külső stimulusok (az erőszakos visszatartás például óhatatlanul mániás dührohamokat vált ki).

Spontás lefolyás és prognózis

A lefolyás hasonló az endogén depresszióéhoz: a mániás fázisokat tünetmentes időközök követik, amelyekben az illető teljesen normálisan végzi ismét a teendőit. Az időtartam kezelés nélkül néhány nap és több hónap között váltakozhat. A mániánál ritkább a krónikus jellegre valló tendencia, mint a depressziónál.

 

A fázisok gyakorisága

Páciensenként igen változó: van beteg, akinél mániás fázis csak egyetlen-egyszer jelentkezik életében, és van, akinél periodikusan ismétlődik: ahogy a beteg egyre idősebb lesz, a javulási periódusok egyre rövidülnek, a patológiás fázisok pedig egyre hosszabbak. A mániás fázisok egyazon betegnél váltakozhatnak depressziósokkal. Az évszakok hatása is érvényesül: a fázisok tavasszal gyakrabban jelentkeznek. A prognózis: mivel a páciens nem gyötrődik, mint a depressziósok, nincs öngyilkosságra való hajlam, és a téveszmék által előidézett halálos balesetek is igen ritkák. A jelenlegi gyógymódokkal könnyű gyors javulást elérni.

A mánia kóroki tényezői

Az endogén jelleg még nyilvánvalóbb, mint a depressziónál, mivel a kiváltó tényezők, amelyek egy eufóriás fázist előidéznek és egybeesnek azzal, ritkák, hiszen eufóriára sajnos sokkal ritkábban adódik ok, mint szomorúságra. A mániásban a legkedvezőtlenebb körülmények között is feltámad a jókedv és az optimizmus.

Örökletesség

Sokkal jellemzőbb, mint az endogén depressziónál: vannak családok, amelyekben a betegség láthatóan gyakoribb, mint a népesség többi részében.

Nemek szerinti gyakoriság

Nincs rá egyértelmű magyarázat, de a gyakoriság mindkét nemnél hasonló; ellenben tudjuk, hogy több mint kétszer annyi nő depressziós, mint férfi.

Alkati hajlamosság

A betegség elsősorban olyanoknál jelentkezik, akik normális állapotban jókedvűek, közlékenyek és tevékenyek, és akiket a klasszikus szakirodalom ciklotimiásoknak nevez. Ez a pszichológiai típus ugyanaz, mint amelyik hajlamos a depresszióra, és gyakran (piknikusnak) nevezett testalkatúak: zömök, hajlamos az elhízásra és a korai kopaszodásra. A mánia gyakorisága sokkal kisebb, mint a depresszióé (függetlenül olyan véletlenszerű tényezőktől, mint például az, hogy a depressziósok jóval nagyobb arányban fordulnak orvoshoz, hiszen a mániásokat nem is tartják betegnek: ha a viselkedészavarok nem túl erősek, a család fel sem fogja, hogy szükség volna orvosi segítségre).

A hipománia és a hipertimia

Hasznos lehet megismerkedni két sokat használt szakkifejezéssel.

Valakinél mutatkozhat enyhe mániás kórkép is. A mánia tüneteinek csak egy része jelentkezik, de nem különösebb intenzitással. Ilyenkor beszélünk hipomániáról (kisebb jelentőségű mániáról). A hipertimia az aktivitást, optimizmust, gyorsaságot jelöl, ami nem egyértelműen patologikus ugyan, de felkelti a figyelmet.

A mániás és depressziós tünetek kombinációja

A mániás-depressziós pszichózis

A bipoláris zavarok

Leírtuk külön-külön a depressziós és a mániás tünetegyütteseket. Egyazon személynél mindkettő jelentkezhet. Két lehetőség van: az egyik, hogy mindkét pólus tünetei megjelennek egyazon személynél, egyetlen epizódban keveredve, egyidejűleg vagy néhány napon belül váltakozva. A másik lehetőség az, hogy egyazon személy az élete során különböző idő-szakokban átesett egy azzal ellentétes előjelű fázison, mint amilyen e jelenlegi; legalább egyszer szenvedett depresszióban, más esetben mániában. Ekkor azzal állunk szemben, amint mániás-depressziós pszichózisnak, ma pedig – elterjedt kifejezéssel – bipoláris zavarnak hívnak, és aminek különféle lefolyási módozatai vannak (vegyes bipoláris zavar; mániás bipoláris zavar, depressziós bipoláris zavar).

A mániás-depressziós pszichózis tünetei pontosan ugyanazok, amelyeket a major depressziónál és a mániánál leírtunk. Szintúgy a lefolyása, a prognózisa és a kezelése (ez utóbbi összhangban van az eufória vagy a depresszió szimptomatológiájával). Valójában sokan, akik csak mániás tüneteket vagy csak a mánia vagy csak a major depresszió fázisainak tüneteit mutatták, mániás-depressziós pszichózisba szenvedőknek tekinthetőek, amelynek csak az egyik pólusa manifesztálódik náluk.

Ha valakinek enyhe depressziós és mániás epizódjai voltak, téveszmék, hallucinációk, riasztó viselkedészavarok nélkül, azt ciklotimiás zavarnak nevezzük. Ez is sokkal gyakoribb nőknél, mint férfiaknál.